„SIR, WE WOULD SEE JESUS!”Néhány évvel ezelőtt olvastam egy, a prédikálással foglalkozó teológus könyvének elején, hogy sok angol nyelvű gyülekezetben található a szószék lépcsőjén egy kis tábla, amelyet a prédikátor akkor lát meg, amikor felmegy a szószékre. Ezen a táblán egy bibliai ige áll: „Uram, látni akarjuk Jézust!” Ez János 12:21 – amelyben néhány görög … Látni szeretnénk Jézust olvasásának folytatása →

Minden Tőle jön, Általa jön, és Hozzá tér vissza. A dicsőség csak az Övé. Egy olyan Isten, aki csak azért létezik, hogy teljesítse vágyainkat, nem méltó arra, hogy imádják. Mindazoknak, akik életüket elveszítik Őérte, életet ad bőségben, az Ő dicsőségére. Csak egy ilyen Isten méltó arra, hogy imádják, hogy minden dicséretet és tiszteletet megkapjon, mert egyedül Övé a dicsőség és dicsőség mindörökké.

Kövek vagyunk, hiszen mi vagyunk, akiket kiválasztott és elhívott az Úr, mi vagyunk az alapanyag. Kik kisebbek, kik nagyobbak, kik érdesebbek, kik simák, kik még kezeletlenek, kik már csiszoltabbak, kik jobban megférnek egymással, kik nem.

Atyámfiai, Hirdetjük, hogy békességszerzés úttörője lenni nem gyávaság jele! Vállaljuk egyenként, családonként, országonként, hogy a BÉKE szigete akarunk lenni. Ez a mi zwollei pünkösdi fohászunk, hogy Krisztus követei lehessünk a magunk helyén.

A mélységek arra szolgálnak, hogy Isten megfosszon az önbizalom fegyvereitől. Meg akar szabadítani az érzésekre támaszkodó élettől, és átvezet a hit általi élet területére.

Urunk, add, hogy a Te Szent Lelked tanítson minket imádkozni. Éspedig úgy, ahogy a Te akaratod szerint való. Engedd, hogy keressük a Te országodat, és aszerint éljünk. És ezért kérünk, adj nekünk növekedést hitünkben. Ne hagyj minket hitünkben stagnálni, hanem napról napra egyre gazdagíts minket, áraszd el kegyelmeddel.

Körülbelül tíz évvel ezelőtt abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy néhány teológustársammal elmehettem Izraelbe. Életre szóló élmény volt ugyanazokon a helyeken járni, mint Jézus, ugyanazokat a hegyeket látni, amiket ő is láthatott, ugyanazon a helyen állni, ahol ő is állhatott.

Lekció: Zsid 10,19–39Hab 2,1-4             „Már megint nőttek az árak... minden csak drágul és drágul, és az embernek meg azt kell számolgatnia, hogy mikor és hol tud spórolni egy keveset...” „Megint esik az eső! Nem elég, hogy a biciklim ülése folyton megázik, gyalog sem lehet kimenni úgy az utcára, hogy a szél ne törje össze … Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára olvasásának folytatása →