Magyar állami kitüntetések Hollandiában élő magyaroknak

KITÜNTETÉS Eibergen községben él Leni Bakker és magyar származású férje, Dobos Sándor, aki 1956-ban menekültként érkezett az országba. A „Tubantia” című napilap egyik tudósításából értesültünk a nagyszerű eseményről: Leni Bakker 78 éves testvérünk 2020 május 14-én vette át dr. Kocsis András nagykövet úr kezéből A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést (Gouden Kruis van
Verdienste van Hongarije) a több mint harminc esztendőn keresztül végzett humanitárius segítségnyújtásért. Többek között sokat tettek és tesznek a Fót községbeli „Károlyi István Gyermekközpont” segélyezéséért. Szeretetszolgálatuk erdélyi nyomvonalairól az eibergeni lelkész-házaspár (Eveline Struijk-Boers és Jan Struijk, akik Kolozsváron is tanultak az ottani Protestáns Teológiai Intézetben) kedves beszámolója alapján tudunk: templomuk heti kávézási találkozóján és a romániai kitekintésű kézimunka-kör alkalmain mindig ott vannak, közösen készítik a szvettereket,
zoknikat és sok más egyebet. Leni 2017-ben hollandiai kitüntetésben is részesült a királyi születésnapon (Koningsdag), Dobos Sándort pedig 1998-ban tüntették ki. Magyarországra eddig évente háromszor látogattak, minden alkalommal felkeresték a nagyjából 320 gyermeknek
otthont nyújtó fóti gyermekközpontot.

Dr. Véber Gyula kitüntetése – Nagy örömmel tesszük közzé, hogy Áder János köztársasági elnök úr dr. Véber Gyula az Utrechti Egyetem professor emeritusa részére az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított magatartása, majd emigrációját követően a magyar-holland tudományos és kulturális kapcsolatok ápolását szolgáló társadalmi, valamint sokrétű karitatív tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta, melyet dr. Kocsis András hágai magyar nagykövet 2020. szeptember 10-én nyújtott át dr. Véber Gyulának a maldeni otthonában.

Mindannyiunk nevében szívből gratulálunk dr. Véber Gyulának, jó egészséget kívánunk, Isten áldását kérjük a további életére! – A 91 éves dr. Véber Gyula kitüntetéséről a helyi lapok ís tudósítottak. A továbbiakban két idézetet emelünk ki. ” Ieder jaar kerstkaart van Wilhelmina: ,,Ik
kwam in een vluchtelingenkamp op de Veluwe terecht. Na een paar dagen kregen we bezoek van prinses Wilhelmina. Ik werd aangewezen om haar te begroeten en had een leuk gesprek met haar. Dat resulteerde erin dat ik tot aan haar overlijden elk jaar een kerstkaart van haar kreeg
toegestuurd. Prachtig.” Gevluchte vader van studenten: ,,Bij een reünie liet een studente mij een foto zien. ‘Kijk, dit zijn uw kleinkinderen’, zei ze. Ik keek verbaasd. Toen zei ze: ‘Wij voelden ons als studenten kinderen van u’.” Misschien een nog groter eerbetoon dan het ridderkruis. (De Gelderlander, 9 october 2020, online hier)

Jelen cikk első ízben megjelent a Zwollei Harangszó 2020/8-9 számában, amit teljes egészében letölthet itt.