Ismét magyar teológusok Kampenben

Nyugati magyar szórványvilágunkban a híveink immáron szabadon járnak-kelnek és nagy örömünkre lelkipásztorok is érkeznek tanulmányi céllal. A két család tagjai (a kecskeméti Weiner Zoltán és az erdélyi Nagy Tibor családja) már a szept. 13-i zwollei istentiszteleten is részt vettek, ahová a jövendőben szívesen várjuk őket szolgálattételre.

Nt.Weiner Zoltán a zwollei gyülekezeti teremben

A Theologische Universiteit Kampen (Broederweg) idei tanévére nt. Nagy Tibor Sándor post-academiai képzésre iratkozott be. Feleségével és öt gyermekükkel érkeztek Kidéből. Szept. 14-i levelét a Facebookon is közölte, az ott látható fényképek közül pedig mi is választottunk egyet.

Kedves kideiek, szeretettel üdvözölünk mindenkit Kampenből, Hollandiából. Noha távol vagyunk, nem szakadtunk el teljesen az otthoni valóságtól és olykor meglepődve és együttérzéssel követjük az otthoni fejleményeket és egyben számos kérdés is megfogalmazódott bennünk.

Nagyon sűrű és intenzív időszak után indultunk el otthonról, s noha sok időt és energiát fordítottunk rá, olykor úgy érzem, hogy nem sikerült mindent úgy lezárni és átadni amint azt szerettük volna, nem tudtunk mindenkitől elköszönni és az utazásra, ittlétre elfogadni az otthoniak áldását. Ezen úton is próbálom pótolni az elmaradt elköszönést.

Utazásunk nem volt teljesen zökkenőmentes (a célállomás közelében autós problémánk adódott), de végig tenyerén hordozott Atyánk, megerősítve bennünk a hitet, hogy a hívő ember élete nem problémamentes, azonban amikor szükséges, az Úr megsegít.

Két hetes karanténunk alatt augusztus 17-től három lányunk a helybeli gyülekezet holland tannyelvű iskolájában tanul (a karantén csak a felnőttekre vonatkozott :)). Hollandiában májustól július végéig a gyerekek visszamentek az iskolákba, 12 éves korig hagyományos oktatásban részesülhetnek.
Itt egyelőre nem élünk maszkos világban, a gyerekekre nézve nem szükséges a távolságtartás, hanem többnyire csoportokban dolgoznak. Nehéz bölcsnek lenni és eldönteni, hogy mi a legjobb hozzáállás a mostani állapothoz, a rövid és hosszú távú következményekre nézve.

Jó körülmények között, szép környezetben lakunk, a támogató alapítvány és a befogadó gyülekezet minden igényünkről gondoskodott. Nagy élmény volt számomra, hogy szeptember 1-jétől újra egyetemi hallgató lehetek, gyakorlati teológia képzésen veszek részt a ‘Church and
mission in the West’ mesteri programon. Hálás vagyok azért, hogy fizikailag is részt vehetek az órákon, betartva a helyi biztonsági előírásokat.

Zsolt 34, 8 szavaival bátorítalak benneteket és kívánok sok áldást az elkövetkező időszakra:

„Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.”

Nagy Tibor Sándor kidei lelkipásztor és vallástanár egyben a kidei iskola igazgatója. Felesége Erika, angol-magyar szakos tanárnő, közgazdaság szakot is végzett.

Gyermekeik: Erzsébet, 9; Julia, 7; Ilona, 4; Annácska, 2; Emese, két és fél hónapos.

Kedves Zwollei Magyar Református Gyülekezet!

Először is hadd mutatkozzunk be!

Engem Weiner Zoltánnak hívnak, Budapesten születtem, és Szigetszentmiklóson, a Csepel-szigeten nőttem fel. Jézus Krisztussal tizenévesként, a helyi református gyülekezeten és a Református Fiatalok Szövetsége nevű ifjúsági szervezeten keresztül találkoztam. Szeretete és üzenete megragadott, és ez azóta is tart.Teológiai tanulmányaimat rögtön középiskola után kezdtem Budapesten. Itt ismerkedtem meg Lucával, feleségemmel, akivel még tanulmányaink alatt házasságot kötöttünk. Gyakorlati évünket és szolgálatunkat a Kecskeméti Református Gyülekezet közösségében kezdtük. Itt érkeztek gyermekeink, Elza és Dóra, és innen jöttünk ide, Hollandiába is, hogy a Fundament Alapítvány jóvoltából egy évet tanulhassak újszövetségi teológiát a kampeni egyetemen.

Én, Weiner-Legeza Luca, Pomázon (a Magyar utcában) nőttem fel, és Szentendrén jártam református gimnáziumba. Jézus Krisztusnak én is fiatalon adtam át az életem. Hálás vagyok, hogy így sok vargabetűtől megóvta az életem. Érettségi után pszichológiát tanultam Budapesten, majd megértettem, hogy Isten lelkésznek hív, és jelentkeztem a teológiára. Ott ismerkedtünk meg Zolival. Én is Kecskeméten kezdtem szolgálatomat mint beosztott lelkész, most két éve itthon vagyok a gyerekekkel. Másodszor hadd köszönjük meg a meleg fogadtatást, amiben az első istentiszteleten részünk volt! Ismerősök és rokonok híján minden kapcsolatfelvétel jól esik – különösen igaz ez a mostani, koronavírus sújtotta helyzetre. Az pedig Isten különös jókedve, hogy én, Luca, összetalálkozhattam egy régi egyetemi barátnőmmel, akiről nem is tudtam, hogy ide jött férjhez…

Hadd kívánjunk áldást a gyülekezetre az 1Péter 2,5 szavaival: „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.”

Szeretettel: Weiner Zoltán, Luca, Elza és Dóra

Jelen cikk első ízben a Zwollei Harangszó 2020/8-9 számában jelent meg, mely teljes terjedelmében letölthető itt.