Első látásra hosszú időszakot ölel fel a cím. Ennek az a magyarázata, hogy néhány emlékem maradt szüleim, Sógor Gyula és Hegyi Katalin 1989. november-decemberében tett külföldi útjáról szóló szóbeli beszámolójából. Tizenegy évi hasztalan útlevélkérelmek után 1989. novemberére kaptak útlevelet a román hatóságoktól. A tervük az volt, hogy svájci, hollandiai, németországi barátaikat látogatják meg. A december 16-án kitört temesvári forradalom miatt külföldi tartózkodásuk hosszabbra kényszerült, ugyanis lezárták Románia határait. Svájcból repültek Hollandiába, ahol az a hír fogadta őket, hogy kivégezték Románia diktátorát. Svájci barátaik (Elisabeth Strübin és Annagret Koprio) utánuk utaztak, hogy Hollandiában a remélt változást megünnepeljék. Szüleim 1989. karácsonyát Hollandiában ünnepelték. Heerenveenben Hermán M. János lelkipásztor és felesége Hannie vendégei voltak. Édesapám itt hirdetett igét magyarul 1989. Karácsonyán a Nederlands Gereformeerde Kerk templomában.
1995-ben, amikor ösztöndíjasként prof. Wim Balke vendégeként Amsterdamban, Utrechtben és Kampenben peregrinuskodtam, édesapám egy szűk hétig a Chr.Gerf. Kerk diakóniai konferenciájának meghívottjaként az én „vendégem” is volt Amersfoortban, ahol Herman van Vliet orgonaművészéknél laktam. Azon a héten (május-június?) édesapám a vianeni magyar gyülekezetben szolgált, ahol én is két alkalommal hirdettem Igét a 11 hónapos hollandiai tartózkodásom alatt.
Ebben az időszakban, kb. havi rendszerességgel Kampenben találkoztak a magyar ösztöndíjasok egy bibliaórán és az azt követő szeretetvendégségen. Mindig valamelyik kampeni ösztöndíjas lakásán. Pap Géza, Kállai Csaba, Gonda László, Szalkai Róbert és Szalkai Róbertné voltak a kampeni ösztöndíjasok abban a tanévben. Én Kampenbe hetente egyszer fordultam meg, J. Douma professzornál társadalom etikát hallgattam.
Különböző alkalmakkor, vendégként szolgálhattam
– Werkhovenben (1995), Wim Balke professzor vendégeként,
– Genemuidenben (1995), ahol Balánbánya templomépítését támogatták,
– Wanneperveenben (1997), Cees Hettema vendégeként, ahol a válaszúti Kallós Alapítványnak perselyeztünk,
– Amersfoort-Hoevelakenben (2008),
– Scheveningenben (2014) az ún. werelddiakonaat vasárnapján
2015-2016-ban családos ösztöndíjasként Kampenben tanulhattam politikai teológiát. Ad de Bruijne tanítványaként mesteriztem 2016. júliusában. Vasárnapi szolgálatokra nem maradt sok idő. Így Vianenben csak egyszer szolgáltam, Kampenben pedig az Eudokiakerkben két alkalommal.
Szívesen járok/járunk vissza Hollandiába. Kányád félig-meddig hegyvidéknek számít, de könnyű volt megszeretni a lapos, sok vízzel és kerékpárúttal teleszőtt Holllandiát.
Isten áldását kívánjuk a zwollei magyar ajkú gyülekezet életére és szolgálatára!
A kányádi Sógor család, Kányád, 2020. június 16-án
2016 szeptemberében az ösztöndíjat biztosító Fundament alapítvány hírlevelében megjelent egy beszámolónk. Lásd: http://www.stichting-fundament.nl/wp-content/uploads/2016/09/2e-proef-FUN_2016-04-sept.pdf
Drs. Sógor Géza édesapja az 1990-es istentiszteletre hívógató levél tanúsága szerint a heerenveeni Goede Herder templomban prédikált. Több mint kétszáz magyar és holland atyafi közösségében szolgált, ígehírdetését Hannie Hermán-Mostert fordította hollandra.
Első látásra hosszú időszakot ölel fel a cím. Ennek az a magyarázata, hogy néhány emlékem maradt szüleim, Sógor Gyula és Hegyi Katalin 1989. november-decemberében tett külföldi útjáról szóló szóbeli beszámolójából. Tizenegy évi hasztalan útlevélkérelmek után 1989. novemberére kaptak útlevelet a román hatóságoktól. A tervük az volt, hogy svájci, hollandiai, németországi barátaikat látogatják meg. A december 16-án kitört temesvári forradalom miatt külföldi tartózkodásuk hosszabbra kényszerült, ugyanis lezárták Románia határait. Svájcból repültek Hollandiába, ahol az a hír fogadta őket, hogy kivégezték Románia diktátorát. Svájci barátaik (Elisabeth Strübin és Annagret Koprio) utánuk utaztak, hogy Hollandiában a remélt változást megünnepeljék. Szüleim 1989. karácsonyát Hollandiában ünnepelték. Heerenveenben Hermán M. János lelkipásztor és felesége Hannie vendégei voltak. Édesapám itt hirdetett igét magyarul 1989. Karácsonyán a Nederlands Gereformeerde Kerk templomában.
1995-ben, amikor ösztöndíjasként prof. Wim Balke vendégeként Amsterdamban, Utrechtben és Kampenben peregrinuskodtam, édesapám egy szűk hétig a Chr.Gerf. Kerk diakóniai konferenciájának meghívottjaként az én „vendégem” is volt Amersfoortban, ahol Herman van Vliet orgonaművészéknél laktam. Azon a héten (május-június?) édesapám a vianeni magyar gyülekezetben szolgált, ahol én is két alkalommal hirdettem Igét a 11 hónapos hollandiai tartózkodásom alatt.
Ebben az időszakban, kb. havi rendszerességgel Kampenben találkoztak a magyar ösztöndíjasok egy bibliaórán és az azt követő szeretetvendégségen. Mindig valamelyik kampeni ösztöndíjas lakásán. Pap Géza, Kállai Csaba, Gonda László, Szalkai Róbert és Szalkai Róbertné voltak a kampeni ösztöndíjasok abban a tanévben. Én Kampenbe hetente egyszer fordultam meg, J. Douma professzornál társadalom etikát hallgattam.
Különböző alkalmakkor, vendégként szolgálhattam
– Werkhovenben (1995), Wim Balke professzor vendégeként,
– Genemuidenben (1995), ahol Balánbánya templomépítését támogatták,
– Wanneperveenben (1997), Cees Hettema vendégeként, ahol a válaszúti Kallós Alapítványnak perselyeztünk,
– Amersfoort-Hoevelakenben (2008),
– Scheveningenben (2014) az ún. werelddiakonaat vasárnapján
2015-2016-ban családos ösztöndíjasként Kampenben tanulhattam politikai teológiát. Ad de Bruijne tanítványaként mesteriztem 2016. júliusában. Vasárnapi szolgálatokra nem maradt sok idő. Így Vianenben csak egyszer szolgáltam, Kampenben pedig az Eudokiakerkben két alkalommal.
Szívesen járok/járunk vissza Hollandiába. Kányád félig-meddig hegyvidéknek számít, de könnyű volt megszeretni a lapos, sok vízzel és kerékpárúttal teleszőtt Holllandiát.
Isten áldását kívánjuk a zwollei magyar ajkú gyülekezet életére és szolgálatára!
A kányádi Sógor család, Kányád, 2020. június 16-án
2016 szeptemberében az ösztöndíjat biztosító Fundament alapítvány hírlevelében megjelent egy beszámolónk. Lásd: http://www.stichting-fundament.nl/wp-content/uploads/2016/09/2e-proef-FUN_2016-04-sept.pdf
Eredetileg megjelent gyülekezeti lapunk, a Zwollei Harangszó 2020/6-7 számában. Ezt a számot teljes terjedelméből innen lehet letölteni PDF formátumban.
Zwollei Magyar Evangéliumi Református Egyházközség Hollandia 