Magyarok a diaszpórában – anyanyelvű istentiszteletek tortával. A hollandiai magyar keresztények kitartó hite

A cikk eredetije a Nederlands Dagbladban jelent meg 2023. január 20-án. A magyar fordítást a szerző szíves hozzájárulásával közöljük az alábbiak szerint.

A holland preek magyar megfelelője az igehirdetés, a gebed pedig imádság magyarul. A hívek a szélrózsa minden irányából érkeznek – harminc magyar van az evangélikus templom épületében. Erdélyből, Almeréből vagy épp Urkből jöttek. Ma pedig Zwolléban tartanak istentiszteletet.

Az istentiszteletet követően van kávé, tea, gyümölcslé… sokkal több mint egy kis süti.

Egy kislány nem tudja visszafogni magát, és az istentisztelet alatt oda-odamegy a betlehemhez, amely még mindig a templomban áll. Kiveszi Mária karjaiból Jézust, és oda-vissza ringatja a kisdedet. Az állatok is vonzzák figyelmét; Józsefhez nem nyúl. Időnként anyja elviszi onnan, de egy perccel később ismét leugrik a padról.

Az ember szinte elfelejtené, hogy öt méterrel arrébb egy fiatal lelkész hirdeti az Igét. Kelemen Csongor Attila (35) általában Urkben van. Alie van den Berget vette feleségül. “Református lelkész vagyok egy holland gyülekezetben, de ott is a magyar palástomat viselem. Sehol sem kell megtagadnom a gyökereimet” – mondja.

“Papa”

A prédikáció a Lukács 2-ről és a Zsidók 11-ről szól, a hit hőseinek látásmódjáról az Ószövetségben. “Olyan ez, mint az AR [augmented reality], a kiterjesztett valóság az okostelefonodon” – mondja Kelemen. “Ott extra dolgokat adhatsz hozzá ahhoz, amit a valóságban látsz: szakállt vagy kalapot. Így van ez a Bibliában is. A próféták és az egyszerű emberek néha többet láttak, mint amennyit a szem látni engedett: tekintetüket a Messiásra szegezték. Ez a hitük miatt volt így. Ilyenkor tisztábban látjátok mind a nehézségeket, mind az áldásokat. Akkor a halál nem egy pont, hanem egy vessző. Hit nélkül a halál végleges. Ebben az esetben annyival maradsz, mint Stef Bos az ismert holland dalában: “Te hiszel Istenben, tehát a mennybe mész, én pedig semmiben sem hiszek. Tehát soha többé nem találkozunk, a halál után, a halál után. De apa, én egyre jobban szeretlek” [Jij gelooft in God Dus jij gaat naar de hemel En ik geloof in niks Dus we komen elkaar na de dood Na de dood nooit meer tegen Maar papa Ik hou steeds meer van jou].

A Zwollei Magyar Református Gyülekezet havonta kétszer találkozik a zwollei evangélikus templomban.
Fotó: Dick Vos

A zwollei Koestraat evangélikus templomában harminc magyar van: ők Hollandiában és négy másik országban laknak. Értik a művészre vonatkozó utalást, és néhányan még azt is tudják, hogy a “Papa” című dalból készült egy második változat is, amiben kevesebb a hitetlenség.

A zwollei evangélikus templom épülete közvetlenül a Fundatie múzeum mellett áll, melynek feltűnő szürke kupolája van. A templomot az egykori középkori városfal mellé építették, és 1649-ben szentelték fel ún. rejtett templomként [a 17-18. században Hollandiában a hivatalos református egyházon kívüli felekezetek templomainak nem volt szabad kívülről felismerhetőnek lenniük – innen származik a schuilkerk elnevezés. – a fordító megjegyzése]. A közelmúltban a templomot radikálisan átépítették. A Leeflang-orgona 1984-ből származik, 2015-ben pedig felújították. A régi orgonát 1916-ban a híres Jan Zwart avatta fel.

Tíz órakor van a szokásos istentisztelet, mintegy száz résztvevővel. Két órakor pedig a magyarok tartanak istentiszteletet.

“A hónap minden második vagy negyedik vasárnapján itt gyűlünk össze istentiszteletre, felváltva az anglikánokkal” – mondja Hermán János (75). Ő Kolozsvárról származik, ez a romániai Cluj-Napoca város magyar neve. Az ország északnyugati részén, Erdélyben (hollandul Transsylvanië vagy Zevenburgen a neve) a magyarok nagy népességcsoportot alkotnak. Évtizedekig a kommunisták nyomták el őket, most pedig még mindig elnyomják őket egy kicsit – a nacionalisták.

De hát a magyarok maguk is kicsit olyanok.

Határőrök

Kelemen félig székely, apai oldalról. Ők voltak a Magyar Királyság határőrei – erre a hagyományra hivatkozik most Orbán Viktor miniszterelnök, amikor az Európai erőd [Fort Europa] keresztény pereméről beszél. 

Az igehirdető szinte akcentus nélkül beszél hollandul. Az alapfokú iskolát ezen a nyelven végezte, mert apja Kampenben tanult teológiát.

Ő maga szülővárosában drámát és színházat tanult a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, majd teológiát hallgatott a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Az utóbbi képzésnek egy részét Bernben és Kampenben végezte. 2019-ben meghívták Urkbe szolgálni.

Kelemen holland és magyar lélekkel is rendelkezik, és így tekint a politikára a két országban. “Szomorú vagyok, hogy a példátlan polarizáció miatt ekkora bizalmatlansággal beszélnek egymás politikai megközelítésével kapcsolatban. Ez vonatkozik a jobb- és a baloldalra egyaránt, mind Magyarországon, mind Hollandiában. Egy kicsit több alázat dicséretére válna mindkét kormánynak.”

Kelemen Attila lelkipásztornak magyar és holland lelke is van. – Fotó: Dick Vos

Hermán és felesége, Hannie Mostert Zwolléban élnek; ők alkotják a Magyar Protestáns Gyülekezet gerincét. 1973-ban találkoztak, Hannie romániai útja során; beleszeretett a helyi lelkész fiába. Egészen addig éltek hazájában, amíg már nem bírtak tovább Nicolae Ceausescu diktatúrájában maradni.

Fél évszázaddal az első találkozásuk után jelenleg hat gyermekük és nyolc unokájuk van, akik sokfelé élnek.

A zwollei szolgálat iskolapéldája a magyar diaszpórának. A magyarok földje egykor nagy királyság volt, de most egy kis köztársaság, amely keresztbetesz Európának. Sok milliói honfitárs van, de többségük “határon túli magyar” – fiatalok és idősek egyaránt.

Hollandiában közel harmincezer magyar él a holland Statisztikai Hivatal [Centraal Bureau voor de Statistiek] szerint. A pontos vallási megoszlás nem ismert. “Nagykövetségünk nem vezet nyilvántartást a Hollandiában élő magyarokról” – mondja Szabó Attila hágai sajtóattasé. De a protestánsok aránya magasabb, mint odahaza Magyarországon, ahol a katolikusok a lakosság felét, a protestánsok pedig egynegyedét teszik ki. Ez a magyarországi református és hollandiai hervormd illetve gereformeerd egyházak közötti évszázados kapcsolatoknak és a menekülthullámoknak köszönhető.

Vendégszeretet

Veronika csak néhány hónapig tartózkodik Hollandiában; szakmai gyakorlatot végez a Windesheimi Főiskolán, utána visszatér majd Romániába. Angolul beszél a fiatalokkal.

Urbán-Kátai Emőke férjével Almerében él, de most itt, Zwolléban jár templomba. “Valójában még távolabbról jövünk. A szüleim 1965-ben Budapestről Svédországba mentek. Édesanyám még mindig ott él, és betöltötte a 95. évét.”

Egy asztalnál egy római katolikus házaspár ül, Herman tiszteletes legfiatalabb fiával. Előttük A2-es méretű, színes éves naptárak állnak, benne az összes ünnepnappal: egy protestáns, egy katolikus és egy erdélyi.

Az istentisztelet után van kávé, tea, gyümölcslé és – nem, nem süti van az asztalokon, mint Hollandiában, mielőtt a templomból kimegyünk. Itt torták, sütemények és házi készítésű falatok vannak. Magyarországon ismeretlen a könnyen zárható, dob formájú kerek sütis doboz. A vendégszeretetet, mint keresztény erényt ennek a népnek már nem kell tanítani.

Magyar istentiszteletek Hollandiában

Hollandiában sok helyen, általában havonta egyszer vannak kisebb léptékű magyar vallásos összejövetelek. Havas István lelkipásztor a hágai Mária Szeplőtelen Fogantatása Templomban hirdeti az Igét, a hágai Bloklandenpleinen; katolikus ünnepségek vannak még néha Helmondban, Eindhovenben, Rotterdamban és Amszterdamban is.

A nagyvárosokban a protestánsok is tartanak istentiszteleteket, közölte e-mailben Csanády Ágnes, aki néhány olyan Facebook-csoport adminisztrátora, amelyekben több száz magyar keresztény tartja egymással a kapcsolatot. Emőke van Bolhuis-Szabó Rotterdamban és Paál Károly Amszterdamban havi rendszerességgel szolgál. Vianenben Sólyom Uzonka tart istentiszteletet; az ottani Magyar Ház az 1948-ban Hollandiába érkezett, ismert magyar református lelkipásztor, Tüski István munkájából jött létre. Ő 2010-ben halt meg, 86 éves korában. Rotterdamban hetente gyűlik össze az evangelikál, fiatal Hollandiai Magyar Gyülekezet. Ők az alexanderpolderi Pearl Buckplaatsnál levő épületben templomoznak. Kriszt Barnabás az egyik vezetőjük.

Hermán János Romániában ismerkedett meg holland feleségével. – kép Dick Vos

Forrás : nd.nl / Herman Veenhof

Fordította: Téglásy Sándor.