Bethlen Gábor szobra Marosvásárhelyen

/A Nagy Fejedelem 1580-ban született Marosillyén, elhunyt 1629 nov 15-én Gyulafehérváron. Fejedelmi trónját 1613-ban foglalja el. /

Szovátáról szállították Marosvásárhelyre, ezt követően pedig helyére került kedden, 2020. november 3-án délelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobra. A Harmath István által tervezett szobor már egy éve Sánta Csaba szovátai öntőművész udvarán várta, hogy elfoglalja méltó helyét Marosvásárhely főterén. Soós Zoltán nemrégiben megválasztott marosvásárhelyi polgármester kommunikációs tanácsadója, Borsos Csaba, a Székelyhonnak azt nyilatkozta, hogy jogi akadályok nagyjából elhárultak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának Marosvásárhelyen történő felállítása elől. /Lásd: Simon Virág: Helyére került Bethlen Gábor szobra Marosvásárhelyen. Székelyon.ro, 2020. november 3./

Négyszáz éve múlt, hogy 1616 április 29-én Marosvásárhely belépett a „kerített kolcsos” városok sorába. Fennmaradt Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevele, amellyel Marosvásárhelyt szabad királyi városi rangra emeli. Vásárhely Erdély egyetlen városa, amelyet a fejedelem ezzel a joggal felruházott.

A pergamenre írt, latin nyelvű, terjedelmes oklevél máig fennmaradt, hiszen a város egyik legdrágább kincsének számított és gondosan őrizték. A város, az önkormányzat jelképének kifejezéseként, címerrel és pecséthasználati joggal rendelkezhet. Az adományozott új címer válltól elvágott páncélozott emberi kar, két-élű kivont karddal, abban egy keresztülszúrt medvefej és egy szív. A címermező kék alapú, a kar és kard acélszínű, a szív vörös, a medvefej pedig barna. A címermezőt körülvevő szegély bíborvörös, sárga behajtásokkal. Az egész egy kerek, lila színű, hullámvonalakkal díszített széles karimába helyezve. Kiegészítés-ként felhatalmazza a várost arra is, hogy címerét aranyba, ezüstbe, rézbe vagy ércbe vésve pecsétül használja kiadványai hitelesítéséhez. (Lásd Dr. Szabó Miklós: Marosvásárhely szabad királyi várossá alakulása. In: Marosvásárhely történetéből. Tanulmányok. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999, 38-42.)

Megragadjuk az alkalmat, hogy emlékeztessük olvasóinkat arra, hogy Bethlen Gábor uralkodása idején Erdély és Hollandia politikai szövetségesek voltak. Bethlen Gáborról készült metszet jelent meg például 1625-ben az egyik delfti nyomdában.

/Lásd Kees Teszelszky: Magyarország és Erdély képe Németalföldön a Bocskai-felkelés és Bethlen Gábor hadjáratai idején 1604-1626. In: Bethlen Gábor és Európa (pp. 203-243). ELTE BTK Középkori és Kora újkori Magyar Történeti Tanszéke. Transylvania Emlékeiért Tudományos
Egyesület, Budapest, 2013. p. 217.)

Jelen cikk először megjelent a Zwollei Harangszó 2020/11 számában, mely teljes terjedelmében letölthető itt.