Az 1956-os magyar menekültek zászlója

A zászló történetéről egy pár évtizeddel ezelőtt dr. Tánczos Ottó beszélt nekünk egy ouwsterhaulei magyar istentiszteleten, amikor tiszteletét tette Henry Kammer barátunk társaságában. Az ereklyével valójában 2011-ben, egyházkerületi tanácsosként találkoztam Rotterdamban, amikor Tőkés László királyhágómelléki püspök, Balkenende és Lubbers volt miniszterelnökök is jelen voltak a díszvendégek sorában.

A rotterdami megemlékezésről annak idején sajtóbeszámolót írtam a Tánczos Ottó kérésére, de valahogyan elmaradt a publikussá tétele. Újraolvasva úgy véljük, hogy utólag is érdemes a közlésre.

Tánczos Ottó szemtanúja volt a harctérről származó lobogó megérkezésének. Juliánna királynő 1956 nov. 15-én együttérzően szólt a menekült magyarokhoz a holland rádióban, magyarul is köszöntötte a menekülőket: „Isten hozott Benneteket Hollandiába! Később, nov.19-én pedig a Julianahal, az utrechti Jaarbeurs akkori csarnokában találkozott az érkező magyar menekültekkel. Ekkor történt, hogy egy János nevű szabadságharcos egy fekete gyászszalagos magyar zászlóval ajándékozta meg a királynőt, elmondva, hogy ezt ő a budapesti csatatérről hozta, ahol az orosz hadsereggel küzdöttek. Ezt a zászlót ma holland királyi levéltárban őrzik és öt évenként tekinthető meg a szabadságharcra
való megemlékezésen.

November 4-én a szovjet tankok lerohanták az országot, és erről, Drees miniszterelnök társaságában, Tüski István lelkipásztor is beszélt a holland rádióban. Nemsokára négy vagy öt ezer magyar menekült érkezett az országba.

Jelen cikk eredetileg megjelen a Zwollei Harangszó 2020/10 számában, mely teljes terjedelmében letölthető itt.