„Soha többé december ötödike” – az elbukott népszavazás tanulságait és fájdalmait vonták le Csíksomlyón
Tizenhét évvel ezelőtt történt, mégis még mindig szomorúsággal tölti el a határon túli magyarságot a 2004. december 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás. Az Árvácska együttes apraja-nagyja, illetve politikai elöljárók jelenlétében az elbukott népszavazásra emlékező ünnepséget tartották vasárnap délelőtt a csíksomlyói Fodor Ház udvarán. „Soha többé december ötödike” – az elbukott népszavazás tanulságait és fájdalmait vonták le Csíksomlyón Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon
A megemlékezés moderátoraként Fülöp Zoltán, a Csíki Játékszín színésze úgy fogalmazott, az akkori baloldal lemondott a határon túli magyarokról, ennek a tanulságara és fájdalmaira kell emlékeznie a székely népnek. Első felszólalóként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke személyes élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor halálközeli állapotba került azokban a hetekben. „Én akkor felajánlottam az életemet az Úrnak. Felszabadítottam saját magam és akkor béke töltött el. Ne féljetek ma sem, kapcsoljátok össze magatokat az égiekkel, hogy székely emberek tudjunk maradni mindannyian!” – mondta Gergely István.
Felért egy lelki Trianonnal
Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója ünnepi beszédben a népszavazásra fektette a hangsúlyt. Amit akkor tettek, szimbolikájában felér egy lelki Trianonnal. Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen uszítottak, az irigységre apelláltak, és ezt hívták elő belőlük. Habár a népszavazáson mégis az igenek kerekedtek felül, a baloldali ármánykodásnak következtében az nem lett érvényes, mert nem mentek el elegen szavazni” – hangsúlyozta Csíkszereda volt főkonzulja. Úgy értékelte, az anyaországi, jelenlegi baloldal sem a külhoni magyarság érdekeit tartja szem előtt, akiket az illegális bevándorlókkal kezelnek egy szinten.
„Amit áldozatos és verejtékes munkával a nemzetegyesítés terén elértünk, azt ők tönkretennék. Mi egységes magyar nemzetként szeretnénk elfelejteni december ötödikét, de kétség ne férjen hozzá, a nemzetárulók továbbra is hatalomvágytól fűtöttek – fejtette ki, majd összegzésként szavazásra buzdította a székelységet a jövő évi, magyarországi országgyűlési választásokon.
Megélni önazonosságunkat Kóródi Attila, Csíkszereda polgármestere szerint december ötödike figyelemfelhívó erővel bírt a közös cselekvés irányába. Anyaországunk kormánya támogatásaival nem december ötödikét szeretné feledtetni velünk, hanem az önazonosság megélését a Kárpát-medencében. Ez sosem zökkenőmentes, de a közös jövő másképp nem formálódhat a keresztény értékek mentén – jelentette ki.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében jelezte, a történelem kerekét tovább kell gördíteni. „Az értékek a helyükre kerültek a Kárpát-medencében. Ezek megtartásáért kell most összefognunk, hogy gyerekeink ne a megtagadásban nőjenek fel” – emelte ki. Ezt követően Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke beszédében a magyar létet hivatásként jellemezte.
Végül Csapai Árpád egyetemi lelkész osztotta meg gondolatait, illetve meggyújtotta a második gyertyát az adventi koszorún.
A felszólalókkal egyetemben Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője és Hajdu Gábor parlamenti képviselő is koszorút helyezett el az emlékműnél, az ünnepséget pedig a magyar és székely himnuszok eléneklése zárta.
2004-es népszavazás 2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban írták ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magyar nemzetiségű, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna. A népszavazás azonban mindkét kérdésben eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az eredménytelenül végződött voksolás az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.
Korpos Attila • 2021. dec. 6
Zwollei Magyar Evangéliumi Református Egyházközség Hollandia 