Ezzel a nagyon Igei címmel indult útjára április 27-én a Dunántúli Református Egyházkerület új online kommunikációs fóruma: . https://megvanirva.hu/ Nem lecseréli, nem kiváltja az eddigi hivatalos oldalt (http://refdunantul.hu/), hanem mellette, vele párhuzamosan hoz létre új értéket.
A Hiszekegyből levezethető a hitvallásuk, melyet főszerkesztőjük, Köntös László így fogalmazott meg:
„Hiszünk abban, hogy a Biblia Isten Igéje, amelyet emberek írtak ugyan, de nem emberektől jön. Meg van írva. Az Írás örök tájékozódási pont. Megelőz bennünket.
Hiszünk abban, hogy az egyetemes Anyaszentegyház legbelsőbb lényege az, hogy bizonyságot tesz az örök Írásról, a legkülönbözőbb formákban és eszközökkel kapcsolódva megértésének és tolmácsolásának évezredes hagyományához.
Hiszünk abban, hogy a Magyarországi Református Egyház, s azon belül a Dunántúli Református Egyházkerület, ennek a lapnak tulajdonosa, az egyetemes Anyaszentegyház része.
Ezért mi is írunk. A Meg van írva a dunántúli reformátusok közösségének megszólalása arról, hogy miként éljük meg azt, és miként reménykedünk abban, ami már meg van írva.” (https://megvanirva.hu/magunkrol/)
A kezdő ajánlást ft. Steinbach József püspök fogalmazta meg. Azóta pedig az oldal megtelt élettel: számos értékes, lelkesítő, hitbeli írás gazdagítja az oldalt.
A különböző rovatokat tallózva a sokszínűség tűnik fel talán elsőként az olvasónak. Sokszínűség a szó több értelmében is. Egyrész nagyon sokfajta tartalom van benne: áhítatok, közéleti (nem pártpolitikai!) témák, könykritikák, emlékezések, riportok, egyház- és kultúrtörténet és még sok minden más. Sokszínűségről beszélhetünk akkor is, ha akár csak egy pillantást vetünk a nagyméretű, éles kontúrú, szép grafikák és fényképek sokaságára. Igazi magazinról beszélhetünk, ahol minden hívő, vagy akárcsak „szimplán” lelki tartalmak iránt érdeklődő olvasó megtalálja a neki való tartalmat.
Persze el kell csendesedni, hagyni, hogy a Lélek irányítson minket az olvasmány böngészésekor, akárcsak a Szentírás olvasásakor. A szerkesztővel együtt én is hiszem, hogy a szerzők azt kínálják, ami meg van írva. Hiszen az Írás örök és egyértelműen látszik, hogy amit ők megírnak, annak alapja az, ami „meg van írva”.

Eredetileg megjelent a Zwollei Harangszó 2021/5-6 számában, mely teljes terjedelmében letölthető itt.