Az én lelkem szép csendesen nyugszik csak az Úristenben

1. Az én lelkem szép csendesen
Nyugszik csak az Úr Istenben,
Mert csak ő az én idvességem.
Ő nékem erős kőváram,
Megtartóm és én oltalmam,
Minden gonosztól megment engem.

2. Azért, szívem, reménységed
Csak az Úr Istenben vessed,
Élj csak az ő segedelmével!
Ő nekem magas kőszálam,
Oltalmam és erős bástyám,
Hogy soha ne tántorodjam el.

3. Az Isten én idvességem,
Erősségem, dicsőségem;
Bízzatok azért csak őbenne!
Előtte ti szíveteket,
töltsétek ki lelketeket,
Ő legyen lelkünk hiedelme!

4. Ne bízzatok erőszakban,
Hamis ragadozástokban,
Múlandó dolgon ne kapjatok!
Ha sokasul ti kincsetek,
Ahhoz ne bízzék szívetek,
Mert nem állandó gazdagságtok.

5. Az Isten egy szót szólt egyszer,
Melyet én hallottam kétszer:
Hogy nagy ereje vagyon néki.
A kegyesség, Uram tied,
És te nyilván megfizeted,
Akinek dolga mint érdemli.

MRÉ 62