Hermán M. János lelkipásztor 2020. augusztus 20-i ünnepi megemlékezése

Nederlandse versie

Tisztelt jelenlévők, ünneplő gyülekezet!

Magyar protestáns hagyományaink körébe tartozó szép ünnepet ülünk most államalapító Szent István királyunk emlékére, amelyhez régóta csatlakozott az újkenyér hálaadó istentisztelete, vagyis a mindennapi kenyerünk megtermelésének és mennyei ajándékozásának az áhítatos alkalma. Sok egyházközségben fonják még évente az aranyló kalászokból a búzakoszorút, benne a kereszttel.

Szent István a koronázási jelvényekkel a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

Népünk körében közismert, hogy István király az ezredik esztendőben megvetette a keresztyén magyar királyság alapjait, szó szerint 1948-ig, lelkileg-szellemileg pedig a mai napig. István 975-ben született Esztergomban. A magyar törzsek élén álló Géza fejedelem volt az édesapja, aki abban az időpontban már jelentős európai területek fölött uralkodott. István első magyar királyként 1000-től 1038 aug. 15-ig trónolt, Székesfehérváron temették el a Nagyboldogasszony tiszteletére emelt templomban. Ötven esztendő sem telt el, és 1083 aug. 20-án szentté avatták.

Szent Istvánt a a magyarok jó királyként tartották számon, és példájára sokan keresztelkedtek meg, miközben az ellenkezőkkel szemben keményen lépett fel. A keresztyén tanítás égisze alatt egyesítette a magyarokat, és valójában így született meg a magyar birodalom. Úgy vélik, hogy II. Szilveszter pápa küldte néki azt a pompás koronát, amelyet bárki megtekinthet az Országházban. Ennek alapján viselhették a magyar uralkodók a XX. századig az „apostoli király” címet.

A magyar keresztyénség történetében számontartják, hogy Istvánt az apjával együtt 985-ben keresztelte meg Szent Adalbert prágai püspök. A korai keresztyénség vértanújának, Istvánnak a nevét kapta, addig pogány fejedelemként Vajknak nevezték, ami hőst jelent.

Szent István 45 vármegyére osztotta az országot és elrendelte, hogy tíz falunként mindenütt építsenek templomot és tartsanak papot. Az egyházat pénzzel segítette, templomokat és kolostorokat építtetett, hogy terjesszék a műveltséget. Így járult hozzá a nyugati kultúra terjesztéséhez, a magyarok új identitásának a kialakulásához és egy buzgó hitéletű egyház alapításához.


Ez a becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is. Az összetekert kiváltságlevél István viaszpecsétjével lett lezárva: ez a veszprémvölgyi apácák  1018-ban épült görög-keleti kolostorának az alapító okirata. Később a Könyves Kálmán latin nyelvű megerősítő okleveléhez (alul) lett hozzáfűzve a görög nyelvű eredeti változat (fent)
Egyébként István minden más oklevele latinul íródott, ez az egyetlen, ami görögül. Bár Könyves Kálmán szerint Szent István adta ki az oklevelet, vannak, akik Géza fejedelemnek tulajdonítják ezt, mivel a görög nyelvű szöveg nincs keltezve, és a keresztségben Géza is az István nevet kapta.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár

Az 1948 és 1989 közötti kommunista korszakban a hatalom birtokosai augusztus 20-át az alkotmány ünnepeként jegyezték. A berlini fal ledöntése (1989. november 9.) után augusztus 20. Magyarországon ismét Szt. István napként szerepel és a régi lelkesedéssel ünneplik Magyarország újjászületésének napjaként. Mumifikált kezének, a „Szent Jobbnak” körmenetben való felmutatása a belső hagyományaink köréhez tartozik. Ez az ünnepség a magyarokat egy kicsit a holland királyi napra (Koningsdag) emlékezteti és egybefonja Magyarország népeit.

Zwolléhoz legközelebbi Szt. István emlékművet Aachenben találunk, ahol a magyar kápolna előtt egy új Szt. István szobor található. Aachen a középkor óta jelentős zarándokhely volt, több helyen olvastuk, hogy oda már Szt. István is zarándokházat építtetett.

Szt. István szobra az aacheni kápolnában (1776)

Az idők folyamán számos irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotás született a Szt. István kultusz keretében, így az „István a király” című rockopera is, melynek Szörényi Levente szerezte a zenéjét, szövegét pedig Bródy János és Miklós Boldizsár írta. (Bemutatója 1983. augusztus 18-án volt a Városliget szánkázó dombján, amelyet azóta Királyhalomnak neveznek.) Miután a szovjetek Vörös Hadserege véglegesen kivonult Magyarországról 1991. június 19-én, az említett rockoperát ismét előadták Gödöllőn egy ökumenikus istentiszteletet követően, amely alkalommal Tőkés László püspök szolgált június 30-án. – Aki nem ismerné, ez a rockopera Szt. István életét és cselekedeteit mutatja be. Az értékes gondolatok és áthallásos igazságok harci állapotba hozták a Szekuritátét, a román politikai rendőrség tagjait, akik elkobozták az opera szövegét, a magnókat, a szalagokat, továbbá keményen büntették azokat, akik átcsempészték a határon.

Hermán M. János ny. lelkipásztor ünnepi megemlékezése. Zwolle, 2020. augusztus

A fent említett rockopera Hungaroton által 1983-ban publikált hangfelvételekből az eredeti sorrendbe rendezve készítettünk egy lejátszási listát, amit itt lehet meghallgatni: