Keresztyén Testvéreim!
Mennyei Urunk iránti hálával jelentem be a zwollei egyházközségünk életének örvendetes eseményét, az első konfirmációt.
Az elmúlt év konfirmációi előkészítésén Németh Piroska testvérünk fáradozott és egy fiú, valamint egy leány, összesen két konfirmandus készült erre a szent alkalomra.
Németh Gergely és Truczkai Krisztina a konfirmáció alkalmával a szüleik és keresztszüleik által helyettük tett hitvallást sajátították el, és reméljük, hogy egész életükre nézve elkötelezik magukat az Úr Jézus Krisztus követésére. A szeretetben és a békességben végzett munkálkodáshoz Isten az Ő Szent Lelkével ad erőt!
Gyülekezetünk és mi magunk, akik ismerünk titeket, imádkozunk azért, hogy hitben és alázatosságban járjátok az élet útját.
Kedves testvéreim! Jelenleg egy világjárvány korlátozza az egyházi életben a találkozásokat, sajnáljuk, hogy a keresztszülők és a rokonok nem lehetnek jelen, sem az iskolatársaitok, sem a barátaitok…. Most rájuk is gondolunk, meg a világnak azokra az országaira, ahol üldözik a keresztyénséget. Imádkozzunk értük!
Mi a saját tapasztalatunk alapján mondjuk el ma is Isten színe előtt, hogy a konfirmációban igen nagy döntéséről van szó: ifjú korunk óta jelezzük a világnak, hogy mi Jézus Krisztushoz tartozunk! Ő a példa, Ő az út, az igazság, és az élet!
Krisztina és Gergő, ti most Isten és ember előtt megmutatjátok, hogy tájékozódni tudtok a Bibliában és hogy vállaljátok a közösséget a keresztyénség nagy családjával. Hálásak vagyunk, hogy volt tanárotok és volt alkalmatok a tanulásra!
Zwollei istentiszteleteinken már énekeltük azt az evangéliumi dicséretet, amelyből két versszakot idézek, tudván, hogy ugyanezt vallják a drága szüleitek is:
Vezess, Jézusunk, / S véled indulunk. / Küzdelemre hív az élet, / Hadd kövessünk benne téged; / Fogjad a kezünk, Míg megérkezünk.
Adj erős szívet, / Hogy legyünk hívek. / És ha terhet kell viselnünk, / Panaszt mégsem ejt a nyelvünk; / Rögös bár utunk, / Hozzád így jutunk.
Szolgáljon ez a dal útravaló gyanánt, jusson eszetekbe, amikor hozzáfogtok valamihez, vagy amikor nehézségek támadnak, amikor a sorsotok mostoha körülményekkel szembesül. A vers költőjének, Zinzendorf Miklósnak az volt a boldogsága, hogy számos alkalommal szabadította ki őt Isten a veszedelemből. Ifjú testvéreink és szeretett Családok! Vigyázzunk egymásra és egymás hite által erősödjünk. Bárcsak számos alkalommal tudnánk találkozni az Úr asztala mellett. Végül átadom a szót a lelkipásztorunknak és a vallástanárunknak. Áldás-Békesség! Istené a Dicsőség!
Urbán Ákos gondnok testvérünk köszöntő és megnyitó beszéde Zwolléban, 2020 júl. 10-én