Kedves testvéreim!
Ezt a levelet a közjó érdekében írjuk. Mert Vianen valamikor ezt jelentette a magyarság számára.
Vianeni magyar alapítványunk emlékének az őrzésén eddig nemcsak a Harangszóval ügyködtünk.
Tény, hogy együtt imádkozunk a megoldásért!
A romlások megépítéséért. Nem veszekszünk a helyben maradottakkal. Egy dolog azonban biztos: nem az elárvult pávák lakatolták le a kapukat. A ház körüli vadon lakói senkit se zártak ki, ők ösztönszerűen kárognak és pávamódra, rikácsolva őrzik a birtokot. Vianen kapcsán talán emlékeztethetnénk magunkat az elásott talentumra vagy a tegnapi terméketlen fügefára és a prédikációban említett tüskékre.
Benyomásaink sorát megszakítva, pillanatnyilag a gyors segítségeteket kérjük. Tudjátok jól, hogy szükség van hét vezetőségi tagra. Magunk között továbbra is sorolhatnánk visszafogottan, hogy elvoltunk mi Vianen nélkül is, stb…
Testvéreim, tapasztalhattátok, hogy nyíltan és civilizáltan tártuk fel a közegyházi fórumokon / NYMRLSZ, Tanácskozó Zsinat, Magyar Református Világszövetség, NyMPGySz/ a fonák hollandiai helyzetet, de a szép szóból az egyházi vezetőink nem akartak érteni. Könnyű arra hivatkozni, hogy meghaladta a hatáskörüket, másrészt emberek baráti kapcsolatait fontolgatták és sem látni, sem hallani nem akarták, hogy Hollandiában alapítványi korlátokkal tartják távol a híveket az egyházi élet megszervezésétől és ellenőrzésétől. Ezért a betokosító folyamatért a hollandiai történelmi egyházaknak is felelőssége van.
Az idők folyamán a vianeni alapítvány döntésképtelenné, kormányozhatatlan tákolmánnyá silányult, közgyűlést évtizedek óta nem tartottak. Úgy vélem, hogy fáj és éget ez mindenkit, akinek bár egy mustármagnyi hite és egy csipetnyi falusi egyházközségi tapasztalata van. Aki ismeri a magyar közmondást, hogy gyáva népnek nincs hazája, az érti, hogy a változtatáshoz hiányzott az evangéliumi magatartás.
Hetven évig tűrte a presbitérium nélküli rabulisztikus egyháziasdit a hollandiai magyarság, ami érthetetelen a vasfüggöny mögül jövők számára. Szülőföldünkön a Presbitériumok kiállásának köszönhetően, úgy-ahogy, de mégis áttekinthető volt az egyházi ökonómia, védhető volt a szolgálat, a jog és a becsület, a tisztségviselők választása. Inspektorok, milicisták, szekusok és militáns ateisták azért bántották a pásztorokat, hogy széledjen szét a nyáj, itt pedig, birtokon belül és kívül, nem volt presbitérium és senki se kérhette számon az inkompetenciát. Most már elég! Sok száz magyar ember evangéliumi elérésének a felelőssége emészti a keblünket, mert olyan nincs, hogy ezt nem kéri tőlünk számon Krisztus Urunk, még hamarabb, mint ahogyan eljön ítélni eleveneket és holtakat. Vianen telkén minden vasárnap istentiszteletet kellene tartani, akár a páváknak is, Szent Ferenc módjára.
Szeretett atyámfiai, igyekezzetek megszervezni a presbitériumokat még ebben az esztendőben! Hála Istennek, hogy Hágában már léptetek. A jövő esztendőben, ha nem teszitek meg, úton-és útfélen számonkérik a mulasztást! Így a közeljövőben a presbitériumok majd eldönthetik az egységes hollandiai magyar református egyház létrehozását, amelyet aztán akár alapítványokkal is lehet támogatni a legjobb tudásunk szerint.
Addig is: megismételve a kérést: szíveskedjetek részt venni Vianen gondjának orvoslásában, hogy valamikor saját helyen tudjuk elkezdeni a közösségépítést, amire óriási az igény az elpogányosodó világunkban.
Igazán elvárjuk, hogy MOST, egy igennel vagy nemmel feleljetek a felkérésre. EZT MA szíveskedjetek megtenni, hogy az első körbeli válaszok nyomán, ha szükséges, tudjunk másokat is felkérni a helyek betöltésére. Senkinek sem kell magyarázkodni: igenigen vagy nem-nem legyen a ti válaszotok. Fontos tudnivaló, hogy az alapítványi épületen állítólag van valamennyi adósság. Egy másik Vianeni Otthon Alapítvány is létezik, kulturális célokra, ez nekünk újdonság. A telek eladásával a hollandiai magyarság megkérdezése nélkül ne kísérletezzenek, akiket ismerünk, azok ellenzik az eladást!
Jelezzük, hogy tagságot vállalt eddig Toma Lóránt, Szilágyi Árpád, Csanády Ágnes és Marci Márió. Várjuk Van Bolhuis Szabó Emőke testvérünk jelentkezését. Kelemen Attila Csongor és Makkai-Deuten Réka is segítségünkre lehet. Találkozzunk a jakabi feltétel alatt Zeistben, jövőre pedig Vianenben!
Zwolle, 2023. június 19.
Megjelent a Zwollei Harangszó 2023/14. számában, mely teljes terjedelmében letölthető innen.
Zwollei Magyar Evangéliumi Református Egyházközség Hollandia 