A Szentlélek futótüze (Ap.Csel. 1:4, 37-38)

Voor de Nederlandstalige versie klik hier

Minden egy csepp kis lánggal kezdődött. Testvéreim, ti értitek-e? Hogyan jutott el ide? És nem, nem arra értem, hogy hogyan jutottunk el odáig, hogy magyarokként egy holland halászfaluban gyűljünk össze istentiszteletre –bár ez a kérdés is megérne egy prédikációt. Nem arra értem, hogy mi hogyan jutottunk ide, hanem arra, hogy hogyan történhetett, hogy egy mozgalom, egy vallás, egy hit, ami kb. Kr. után 33-ban Pünkösd, vagyis a zsidó Sávuót (aratás) ünnepén pontosan lokalizálható volt egy jeruzsálemi háznak a felső szobájában, néhány maroknyi ember, tanítvány szívében, most, egy nagy térbeli és időbeli ugrást téve –2000 évvel később, 6000 kilométerrel távolabb, szintén jelen van. Hogyan jutott el ez a hit ide, hozzánk, a mi közösségünkbe? A mi szívünkbe? Ezt a kérdést kétféle képpen lehet megválaszolni… -felsorolni a tényeket…mi történt –de úgy is, hogy rákérdezünk, hogy mi módon, hogyan, miért volt ez lehetséges…megpróbáljuk mindkettőt.

Kezdjük a könnyebbikkel –mi történt? –VIDEÓ –sokkal jobban mutatja, mint ahogyan én el tudnám mondani –terjed. Mint futótűz terjedt Isten Igéje, és átölelte az egész világot.–nem teljesen pontos a térkép, mert nem tudja visszaadni azt a rendkívül összetett helyzetet ami a keresztyénséget jellemzi. –de minden olyan helyet feltüntet, ahol Krisztus egyháza valamilyen formában –akár többségi vallásként, akár üldözött, vagy földalatti egyházként, de jelen van.

Ha egy ilyen térképet látsz…egyrészt bátorít. Mert igazak voltak Jézus szavai…tanúim lesztek Jeruzsálemben, Júdeába, Samáriában, egészen a föld végső határáig. Alig van olyan hely, ahol Jézus neve ne hangzott volna el…és a tűz terjed.

De egy ilyen térkép tudatosítja benned azt is, hogy mennyire kicsi vagy. Én nem látom a térképen Urköt, vagy Zwollét, vagy Lelystadot, vagy Kolozsvárt, vagy Sármást, vagy a Pasarétet… -s közben milyen gyakran megtörténik, hogy az egyházról való képünk arra a közösségre korlátozódik, amelyikben élünk. A holland református egyháznak “sajnos specialitása”, hogy amint nem értenek egyet bármily kicsiny, vagy nagynak mutatkozó dologban, különválnak –külön felekezetet alakítanak. Pedig az egészhez viszonyítva, a teljes egyházhoz viszonyítva a protestáns egyház, még az itt Urkben jelenlevő 14-20 féle egyház is csak egy kicsiny ága egy hatalmas, szerteágazó fának.

S ha ez így van, akkor mitől van az, hogy annyira nem értünk szót hittestvéreinkkel? Mitől van az, hogy elvesztődünk részletkérdésekben, amikor egymással beszélünk a hitről? Példa: Kopt, szír, örmény, Fülöp-szigetek, orosz, román ortodox, afrikai evangelikál…–miről fogsz vele beszélni? Azt fogod keresni, hogy melyen azok a dolgok, amiben nem értetek egyet, vagy melyek azok a dolgok, amik azt jelzik: ugyabban az Istenben, ugyanabban a Krisztusban hiszünk te meg én, és ugyanaz az Egy Lélek mondatja azt velünk. Amiről beszélnél egy ilyen keresztyénnel…azok a hit lényeges, központi dolgai.

Így történt tehát, hogyha madártávlatból nézzük.

2. Most egy kicsit közelebbről. Az első Pünkösd napján. Minden egyetlen kis lánggal indult a tanítványok feje fölött. Nem tudjuk pontosan, hogy mi az, de azt igen, hogy milyen hatást ér el ez a kis láng. Péter, megtelve a Szentlélek lángjával, végre megkapja a bátorságot arra, hogy kiálljon mások elé, és hirdesse Jézust. Főleg zsidóknak,..Joél, Dávid szavait idézi. Így fejezi be: „Ezt a názáreti Jézust…ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek.”…a végén: „Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.”

Valami történik az emberekben: „mintha szíven találták volna őket” –szíven döfték, átszúrták szívüket Péter szavai. S miért? Ha ezt tudnánk…akkor lenne a legkönnyebb dolgunk nekünk, igehirdetőknek, és nektek, igehallgatóknak. Mitől válik egy beszéd, egy prédikáció igazán Isten Igéjévé? Attól, amit mondott? Akkor mindig ezt kellene felolvasni hitetleneknek. Attól ahogyan mondta? Hát, rétorok azt mondhatják, hogy nem is egy olyan különösen jó szerkezetű, jól felépített beszéd. Ahogyan hallgattak? Jól odafigyeltek, és akkor eldöntötték: igen, hiszünk ennek az embernek.

Na, és itt érhetjük nyomon a Szentlélek tüzének munkáját: nem a jó prédikáció, nem a jó igehallgatás, hanem egyedül a Szentlélek munkája. Több, mint logika…nem lehet elméletbe, képletbe foglalni.

Vagy ha igen, akkor ebben: 50% az igehirdető, 50% az igehallgató, és 100% a Szentlélek munkája. –a tökéletes igehirdetői vagy igehallgatói munka sem éri el, hogy az Ige Isten szavává váljon. De szükséges, tetszett az Úr Istennek, hogy minket, embereket használjon fel ebben a futótűzben.

És hogy hogyan…az az utolsó lépés. Egyre közelítettünk…a világ…a Péter Pünkösdi igehirdetése…Mi történik a Szentlélek hatására az ember szívében? Hallják a prédikációt: ez tényleg igaz! én személyesen is felelős vagyok Jézusnak a kereszthaláláért –Egyesek mondhatták volna: de hiszen ott sem voltam…mi közöm hozzá? De a Szentlélek munkája: Jézus miattam is meghalt…értem is meghalt. –Mit tegyünk hát, atyámfiai, férfiak? Péter: Térjetek meg, keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.

Péter követi Keresztelő János és Jézus igehirdetésének a folyamát: -térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! Megtérésre való felhívás. Lehet, hogy már túl sokszor hallottad? Már egy kicsit eleged van belőle? Lehet, hogy azt mondod –tudom, hogy meg kell, de hát, ha úgyis Isten kell engem megtérítsen, hát akkor nekem csak várnom kell. Lehet, hogy azt mondod –már eleget hallottam…már megtértem…de most hogyan tovább…fejlődni akarok a hitemben. Arról akarok hallani.

De hát éppen erről van szó: a Szentlélek tüze mindig szembesít az emberi gyarlósággal, hibáiddal, bűneiddel. És mindegyre szükség van arra, hogy ez a tűz megtisztítson. Az Istenhez való megtérés útjáról ebben az életben sosem mondhatjuk: kész, befejeztem…meg vagyok térve.–

hanem a megtérés éppen azt jelenti: hagyom, hogy Isten Lelke mindegyre, minden nap újra újjáteremtsen legbelül.

A tűz képe az Ószövetségben – A tűz jelképe mindig pusztulást is jelentett, de főleg: megtisztulást. Valami elég, hogy helyet biztosítson valami jobbnak. Az áldozatban is…a hús megég…de az illat és a füst, ez az, ami kedves volt az Úrnak. Az emberben is…a Szentlélek tüze leégeti belőlünk azt, amire nincs szükségünk egy Istennel való élethez. Futótűz…égetés…általában kora tavasszal, februárban –áttelelt száraz gyep, gyom…annak le kell égnie…-egyenes vonalban halad a tűz, mindent feléget, utána csak fekete, égett növényzet, hamu marad. De alig egy hétre rá, hogyha ugyanott elhaladsz, mit látsz? Új, friss, zsenge fű nő ki a hamu közül, és hamarosan az egész rét gyönyörű zölddé válik. És ezt a folyamatot, égetést a gazdák, erdészek minden évben megejtik…mert mindegyre szüksége van a fűnek, növényzetnek, hogy újra kinőhessen.

Remélem, értitek, hogy mit jelent ez a kép lelki életünkre nézve: mindegyre szükséges, hogy Isten Lelkének a tüze újra meg újra átjárjon. Mit tesznek az emberek, akik Pétert hallgatják? Mit tegyünk? Hová meneküljünk…mintha ott állnának a tűz egyik oldalán, és el szeretnének menekülni előle. De mit mond Péter…bánjátok meg a bűneiteket…Ne féljetek a tűztől…mert javatokra van! Engedjétek, hogy ez a tűz áthaladjon rajtatok. Még akkor is, hogyha kellemetlen, még akkor is hogyha fájdalmas…Persze, hogy fájdalmas, hogyha le kell mondanod a rossz szokásaidról. Hogyha be kell ismerned, hogy nemcsak neked, hanem másnak is lehet igaza. Hogyha nem hallgatsz a világra, ami azt súgja neked: kövesd a saját szívedet, a saját álmaidat, gondolj magadra…fáj, hogyha meg akarsz bocsátani, de nem megy. Fájdalmas, hogyha bocsánatot akarsz kérni, de nem mersz. Persze, hogy fáj, amikor az érzed, hogy a saját büszkeséged, saját egód darabról darabra lebomlik, elég…de éppen erre van szükség. Hogyha valaki mást is akarsz szeretni saját magadon kívül, felebarátodat…és Istent minden felett…akkor épp erre a tűzre van szükség.

De tudnod kell, hogy a tűz után új élet vár. Az az élet, amit Jézus tett lehetővé számukra. Az az örökké tartó élet, aminek az ízét már most érezhetjük akkor, amikor osztozunk egymással Isten szeretetében. Ezt fogjuk énekelni nemsokára: Isten élő lelke, jöjj, áldva szállj le rám! Égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám! ÁMEN

Kelemen Attila Csongor prédikációja. Urk, 2020. június 1.